Amiért érdemes játszani, itt megkapta!

Szászfai Krisztián

Szászfai Krisztián csapatkapitányként tért vissza Garadnáról kettő év távollétet követően. Stabil tagja volt a védelemnek, és rutinjával segítette a körülötte serénykedő fiatalok játékát, ami bevallása szerint nem volt könnyű feladat, de sikeres vállalkozásnak bizonyult. Ugyan a tabellára kicsit rossz ránézni, de egy jó téli alapozás után megindulhatunk fölfelé.


Egészen pontosan kettő év, három nap után tértél vissza nyáron Aszalóra. Tavaly találkozhattunk a Magyar Kupában ellened, de mesélj kicsit hogyan telt ez a kettő év számodra? 
Szászfai Krisztián: Garadnára történő visszatérésem első évében sikerült egy második helyet megcsípnünk, majd a következő évben a kiesés ellen harcoltunk a csapattal. Bár nem szerepeltünk, úgy ahogy talán elvárható lett volna az előző szezon alapján, de én nagyon jól éreztem magam. Ezúton is szeretném, megköszönni mindent, amit kaptam mind a játékosoktól mind a szurkolóktól. 

Meddig gondolkoztál azon, hogy visszatérj-e korábbi sikereid helyszínére?
Sz. K.: Az igazság az, hogy nem sokat. Már szezon közben mikor kiderült, hogy nagy változások lesznek a csapat körül és ekkor történt egy megkeresés a mester részéről, hogy mi lenne, ha… És hát korábbi sikereinkre és jó kapcsolatunkra való tekintettel szinte azonnal igent mondtam.

Mennyire élnek benned a korábbi emlékek, az Edelény elleni siker, esetleg a serényfalvai győzelem?  
Sz. K.: Azok azok a pillanatok, amikért érdemes játszani. Akik ott voltak az utolsó bajnokin Serényfalván és utána a Vigadóban zajló ünneplésen egy életre szóló élménnyel gazdagodott. Akkor egy olyan közösség alakult ki, amelyhez hasonlóval előtte sem és utána sem találkoztam! Az volt számomra a CSAPAT!!! 

A korábbiakkal ellentétben, most meglehetősen nehéz, döcögős fél szezont produkált a csapat. Hogyan értékelnéd csapatkapitányként a hátrahagyott 15 meccset? 
Sz. K.: A felkészülési meccsek alapján és ne vagyok vele szerintem egyedül, de sokkal többet vártunk ettől a fél szezontól. Be kell viszont látni, hogy nagyon sok csapat előrébb jár nálunk annál fogva, hogy már évek óta kisebb-nagyobb változásokat leszámítva, de együtt játszanak. 

Saját teljesítményedet milyenek értékelnéd?
Sz. K.: Úgy érzem, hogy volt már sokkal jobb szezonom, is mint ez a fél év, de egy jó átlagot nagyobb hiba nélkül azért sikerült hoznom legalább is véleményem szerint.

Hogyan érezted hátulról, mennyire volt nehéz összeszoknia a játékostársaknak és mennyire sikerülhetett ez?
Sz. K.: Nem lett volna semmiféle probléma az összeszokottsággal, ha legalább kétszer egymás után fel tudtunk volna állni ugyanabban az összeállításban, de ez sajna nem sikerült különböző okoknál fogva. Remélem ezzel, tavasszal már nem lesz probléma. 

Rutinos középhátvédként, jobb oldaladon egy 18 éves, felnőtt mérkőzéssel nem rendelkező fiatal játékos, bal oldaladon egy 22 esztendős játékos, előtted pedig egy 21 éves beállós. Hogyan érezted magad, mennyire volt nehéz irányítani a védekezést?
Sz. K.: Nem mondanám, hogy egyszerű volt, de a legnagyobb elismerésem nekik, ahogy teljesítettek, mert gondolom nekik sem volt egyszerű. Természetes, hogy fiatal koruk miatt hullámzó a teljesítményük, de minden egyes pályán eltöltött perccel tapasztaltabbak lesznek, mivel ők is tisztában vannak vele, hogy ami például elég volt az ifiben az itt kevés. Itt már nem lehet annyit hibázni büntetlenül, mert az ellenfelek kegyetlenül kihasználják minden egyes hibánkat. Többek között ezért is hoztak vissza többedmagammal, hogy tapasztalatunkkal segítsük őket. 

Mindössze négy győzelmet sikerült aratni, így csupán a 13. helyről várjuk a folytatást. Mik lehetnek a célok a bajnokság végén?
Sz. K.: Ezzel a játékos állománnyal, a tavasszal meg lehet nyugodtan célozni a középmezőnyt egy jó téli felkészüléssel, de ahhoz az kell, hogy mindenki minél több foglalkozáson vegyen részt. Arról nem is beszélve, ha sikerül még egy kicsit erősíteni is, akkor ez szerintem nem is lesz kérdés.

Miben kell erősödni, mely posztokon kell megerősíteni a csapatot? 
Sz. K.: A támadó szekciót nem ártana egy kicsit megerősíteni, de igazából nem az én tisztem megítélni ezt. A vezetők majd eldöntik, hogy mely posztokon szorulunk erősítésre.