"Mindig örömmel fogok visszagondolni erre az időszakra!"

Immár máshol figyelik árgus szemekkel

20 esztendősen a megyei I. osztályból az NB3-ba igazolt Deme Attila. Utolsó interjújában rengeteg dologról kérdeztük, így például ami talán a legfontosabb, hogy büszkeséggel tölti el az elmúlt egy esztendő és örül, hogy részese lehetett az aszalói futballhistóriának! Nem emelne ki egy mérkőzést sem, nem emelne ki egy csapattársat sem, hiszen egy emlékként marad meg ez a gárda számára és reméli, hogy mindenkivel valamilyen úton-módon kapcsolatban tud maradni a jövőben. A szombati edzőmérkőzésen látta, hogy jó úton fog járni ex-csapata, azonban üzeni a vezetőségnek, de legfőképp a társaknak: hogy nyáron várja a meghívót az éremátadóra! Igazán szívhez szóló, nyílt levélben már elbúcsúzott, és most is megjegyezte az első kérdésnél, hogy bizony "tényleg az utolsó volt..."

 
Hogy élted meg az utolsó napjaidat a csapatnál? Gondolok itt a Borosi-kupára…
Deme Attila: Tudtam, hogy a Borosi-kupa lesz nekem az utolsó, amin aszalói színekben szerepelek és próbáltam olyan teljesítményt nyújtani, hogy utána tükörbe tudjak nézni, hogy mindent megtettem a csapat sikeréért és mindenki úgy gondoljon majd vissza rám, hogy a csapat hasznára voltam. A miskolci döntőben sajnos megsérültem így már nem tudtam a bronzmeccsen játszani, amit nagyon sajnálok a mai napig.

Sokáig kérdéses volt, hogy Cigánd, vagy Kótaj. S mint utólag kiderült Tiszaújvárosba is mehettél volna. Mi számított a döntésedben és miért épp Kótajba igazoltál?
D.A.: Az ősz végén Kótaj megkeresett, hogy a téli alapozás kezdetétől számítanának rám és szeretnék ha ott kezdeném el a felkészülést a tavaszra. Ez így is történt és mielőtt Cigánd megkeresett már 3 nappal előtte én szóban megállapodtam a kótaji vezetőkkel és nem szerettem volna a szavamat megszegni. Így maradtam Kótaj mellett, amit nem bánok és remélem az eredmények majd engem fognak igazolni.

Hogy kerültél egyáltalán ott szóba?
D.A.: Nyáron egy ismerősöm által egy edzésre sikerült elmennem Kótajba és sikerült megfelelnem, de már annyira az átigazolási szezon vége volt, hogy nem szerettem volna a csapatot cserben hagyni és úgy döntöttem maradok Aszalón és amint az eredmények is igazolják nagyon jól tettem.

Térjünk vissza a múltra… Hogyan értékelnéd elmúlt félévedet, hiszen házi gólkirályként állsz tovább?
D.A.: Az ősz folyamán a csapatnak jól ment és én is egy elfogadható, egyenletes teljesítményt nyújtottam. Örülök, hogy ezen felül még néhány gólt is sikerült összehozni, ami a csapattársak nélkül nem sikerült volna, hiszen ők hozták össze a büntetőket, ők adták be a szögleteket.

Encsnek fejelt gólja!

Melyik volt a legemlékezetesebb mérkőzésed aszalói színekben?
D.A.: Sok meccset mondhatnék, van sok emlékezetes pillanat, de ennek nem lenne értelme. Nagyon jó volt ez az egy év, örülök, hogy Aszaló játékosa lehettem. Mindig örömmel fogok visszagondolni erre az időszakra.

Ki fog a legjobban hiányozni az ex-csapattársak közül?
D.A.: Nekem az egész Aszaló nagyon hiányzik, nem emelnék ki senkit, mindenki közel áll hozzám és továbbra is szeretném tartani a kapcsolatot mindenkivel.

Sokan a holtszezonban adott interjújukban téged említenek meg mint a csapat legjobbja. Te kinek a teljesítményét emelnéd ki a tavasszal?
D.A.: Lajost emelném ki, aki olyan színvonalon védett egész ősszel és irányította a csapatot, hogy nyugodtan játszhattunk előtte és nem kellett tartani attól, hogy ami kapura megy gól. Egy igazi vezér a pályán és azon kívül is, örülök, hogy csapattársa lehettem.

Ha az unokáknak mesélni fogsz labdarúgó karrieredről: hogy fogsz visszaemlékezni erre az elmúlt egy évre?
D.A.: Bátran fogok nekik mesélni erről az egy évről és lesz is mit, hiszen eredményekben gazdag időszak van mögöttünk. Egyenlőre azonban barátnőm sincs, nem hogy még unokáim...

Milyen céljaid vannak a jövőt illetően?
D.A.: Szeretnék stabilan játszani a tavasszal, felvenni az NB3 ritmusát, és ha ez sikerült akkor remélem még van bennem annyi, hogy tudjak még majd előre lépni. Ha ez sikerül és én is úgy fogom gondolni, hogy kihoztam magamból a maximumot akkor leszek elégedett. Bár egy futballista szerintem soha nem lehet elégedett.

Szombaton ott voltál a Mád elleni mérkőzésen. Mi a véleményed a találkozóról, külsősként?
D.A.: A hétvégi meccsen nagyon felkészülés eleji játékot mutatott a csapat. Látszott a fiúkon, hogy az elmúlt hetekben inkább a teremre koncentráltak. De ezzel a mutatott "játékkal" is sikerült győzni ami egy pozitív dolog, lesz ez még jobb is a későbbiekben, csak mindenkinek oda kell tennie magát és alázattal edzeni. Az újakról pedig látszik, hogy jó játékosok és hozzá fognak tenni a csapat teljesítményéhez.

További sok sikert!

Végezetül pedig nem kívánhatunk mást, mint sikerekben gazdag és sérülésmentes pályafutást! 
D.A.: Köszönöm szépen, remélem én is , hogy így lesz. Aszalónak is sok sikert kívánok! Nyáron szeretnék egy érmet kapni én is...